Legfontosabb Tudnivalók a CML-ről

• A krónikus myeloid leukémia a csontvelő daganatos megbetegése, ami fehérvérsejtek túlzott képzéséhez vezet.
  Egészséges emberben a csontvelő őssejteket képez, amik idővel ún. myeloid vagy lymphoid őssejtekké érnek. A myeloid őssejtek további érésük során vagy az oxigén szállításért felelős vörösvértestekké alakulnak, vagy vérlemezkékké, melyek véralvadékot képezve a vérzések elállításában játszanak szerepet, vagy fehérvérsejtekké (jelen esetben granulocytákká) alakulnak, melyek a fertőző betegségek ellen harcolnak.
  A CML-ben túl sok granulocyta képződik, melyek nem is érnek meg megfelelően, így nem képesek afeladatuk betöltésére, ezek a sejtek a leukémiás sejtek. Idővel, felhalmozódnak a vérben ls a csontvelőben, ezzel pedig kiszorítják az egészséges sejteket.

• A CML korábban halálos betegség volt, az elmúlt évek terápiás forradalma azonban ezt megváltoztatta.
  2001 előtt a CML kezelési lehetőségei erősen korlázotottak voltak, és sikeres csontvelő átültetés nélkül a túlélési esélyek nem voltak jobban csupán pár évnél, az ún. medián túlélés 3-5 év között volt. Szerencsére mára a CML-es betegek normális élettartamnak örvendenek jó életminőség mellett az új daganat ellenes kezeléseknek köszönhetően. 2011-ben egy klinikai tanulmányban azt közölték, hogy a 8 éves követési idő elteltével a betegek 95%-a még mindig életben volt, ami az átlag népességéhez hasonló adat. A vizsgálat során a betegek csupán 1%-a halt meg a leukémia következtében.

• A kezelési forradalomért a gyógyszerek egy új csoportja a tirozinkináz gátlók (Tyrosine Kinase Inhibitors - TKI) felelnek
  A TKI-k a daganatos betegségek körében a legsikeresebb célzott kezelésre alkalmazott gyógyszerek. Az első ilyen TKI az imatinib (gyári nevén Glivec/Gleevec) 2001-ben lett engedélyezve  CML kezelésére. Azóta több különböző TKI-t is kifejlesztettek a CML, illetve más egyéb daganatos betegségek kezelésére, így a CML már több különböző TKI-vel is kezelhető. A hagyományos kemoterápiával ellentétben a TKI-k tabletta formájúak, amiket napi szinten kell szedni, és nem igényelnek kórházi hátteret.

• A CML-t egy fúziós gén okozza, mely a BCR és ABL1 gének egyesülésével jön létre.
  Ezen két gének fúziójával egy “onkogén”, a BCR-ABL1 jön létre, mely a 22-es kromoszómán található, melyre gyakran Philadelphia kromoszómának hívnak (Ph) a felfedezési helye után. Mivel a gének tulajdonképpen fehérjék tervrajzát rejtik, egy ilyen onkogén jelenléte egy abnormális fehérje megjelenéséhez vezet, ami a leukémiás sejtekben olyan jeleket ad le, ami kontrollálatlan sejtosztódáshoz vezet. A Philadelphia kromoszóma kialakulásának pontos oka máig ismeretlen, az ionizáló sugárzás viszont egy ismert rizikó faktor.

• A CML ugyan genetikai hátterű betegség, nem a szülőktől öröklött, illetve, nem is lehet átadni a gyermekeknek.
  Sokan úgy hiszik, a génjeink olyanok maradnak egész életünkben, mint születésünkkor, ugyanis idővel génjeink is változhatnak. Ezek a változások néha észrevétlenek maradnak, néha viszont olyan betegségek kialakulásához vezethetnek, mint a CML.
  A csontvelői vérképző őssejtekben kialakuló ilyen változás, genetikai hiba, okozza végsősoron a CML-t. Ez a genetikai hiba azonban nincs jelen az nemi mirigyekben (petefészek, here), így nem is adható át az utódoknak. CML esetében azonban a gyermekvállalás pontos tervezést igényel.

• A CML egy ritka betegség a felnőttek körében, nagyon ritka 18 év alatt, és extrém ritka kisgyermekekben.
  A statisztikák szerint 100 000 emberből 1-2-nél alakul ki CML az élete során. Amíg az új betegek száma évről évre egyforma, addig a betegség előfordulása gyorsan növekszik, ugyanis a betegek korábban életüket vesztették, most viszont hosszú élet elé néznek.
  A CML kialakulására jellemző úgynevezett medián életkor (vagyis aminél a betegek fele idősebb, fele fiatalabb) 55 év.

• A CML-t minél hamarabb sikerül felfedezni, annál jobban lehet kezelni.
  A CML lefolyásának három fázisa van, a krónikus fázis, az akcelerált fázis, és az úgynevezett blasztos krízis. A legtöbb esetben a betegség a krónikus fázisban kerül felismerésre.
  A blasztos krízisbe fejlődött CML-t nehéz kezeléni, ilyenkor a betegség akut leukámiaként viselkedik, néhány esetben azonban a kezelés hatására vissza lehet szorítani krónikus fázisba a csontvelő átültetés előkészítéseként. Amennyiben a blasztos krízisű CML nem reagál a kezelésre, sajnos a vérható élettartam csupán hónapokban mérhető.

• A TKI kezelés nem gyógyítja meg a CML-t.
  Jelen tudásunk szerint a TKI kezelés nem gyógyítja meg a CML-t, csupán kordában tartja. A TKI-k a kóros BCR-ABL1 fehérjét gátolva lényegében elveszik a leukémiás sejtek növekedési előnyét, így azok visszaszorulnak, és újra a normális vérképzés válik dominánsá. A kezelés mellett fennmaradnak kis számban CML-es sejtek, melyek a terápia felfüggesztésekor a betegség kiújulásához vezethetnek. Egyes esetekben tartós, úgynevezett mély molekuláris válasz esetén lehetőség van a kezelés felfüggesztésére, vagyis a kezelés nélküli remisszó (TFR) elérésére, ez azonban jelenleg csak klinikai tanulmányok keretei között lehetséges, szoros monitorozás mellett. Jelenleg aktív kutatás folyik annak irányába, hogy hogyan lehet felismerni azon betegeket, akiknál lehetséges a TFR-elérére, illetve hogy ez milyen kezelési stratégia mellett elérhető cél a legtöbb beteg számára.

• Néhány betegben kialakulhatnak újabb mutációk, amik egyes TKI-k elveszthetik hatásukat.
  Ezen mutációk jelen lehetnek diagnóziskor, illetve kialakulhatnak a kezelés során is. Amikor az imatinibet bemutatták, ez volt az egyetlen TKI a CML kezelésére, és mikor egyes betegek ellenállóak lettek vele szemben, számos mutációt felfedeztek, ami ezért a jelenségért felel. A második generáció TKI-k, a dasatinib és nilotinib kifejlesztésével a legtöbb ismert rezisztencia mutáció esetében is kezelhetővé vált a CML.
  Az egyik llegnagyobb porblémát jelentő eltérés az ún. T315I multidrog rezisztencia mutáció, azonban kifejlesztettek egy új TKI-t, a ponatinibet, mely T315I jelenléte mellett is hatásos.

• Bár a CML kezelési lehetőségei jobbak, mint valaha, jelenleg is folyamatban vannak kutatások a minél jobb kezelési eredmények érdekében.
  A TKI-k ugyan tényleg valódi forradalmat hoztak a CML kezelésében, a kutatás továbbra is folyik olyan kezelések irányában, melyek teljesen visszaszoríthatják a betegséget, vagy akár meg is gyógyíthatják a CML-t. Jelenleg is több gyógyszer, gyógyszerkombináció áll vizsgálat alatt, illetve élénk kutatás folyik a jelnleg is elérhető gyógyszerek leghatékonyabb felhasználásának irányába, hogy a jövőben mégjobb eredményeket lehessen elérni a CML kezelésében.