Kezdőlap / A betegségről

A CML története

Alig ötven év alatt a CML halálos betegségből tablettával kezelhető, krónikus állapottá vált. Története azt mutatja meg, mire képes a betegség biológiájának pontos megértése.

Röviden
  • A CML volt az első daganat, amelynek hátterében egy konkrét genetikai eltérést azonosítottak.
  • Az imatinib 2001-es megjelenése a célzott daganatkezelés korszakának kezdetét jelentette.
  • Ma hat különböző TKI közül lehet választani, és a betegek egy része a gyógyszert el is hagyhatja.
Interaktív idővonal

Mérföldkövek 1845-től napjainkig

Kattintson egy évszámra a részletekért.

21 tény a CML-ről

Korábbi oldalunk egyik legolvasottabb írását frissítettük és témák szerint rendeztük.

A betegség

  1. A CML a vérképző rendszer daganatos betegsége, amelyben a fehérvérsejtek egyik csoportja kórosan felszaporodik.
  2. Főként felnőtteket érint, a férfiaknál valamivel gyakoribb. Az egyetlen ismert kockázati tényező a nagy dózisú ionizáló sugárzás.
  3. Kezelés nélkül három szakaszban halad: krónikus, akcelerált és blasztos fázis. Az új WHO-beosztás az akcelerált fázist már nem különíti el.
  4. Sokszor rutin vérvételen derül ki. Tünetei lehetnek a lépmegnagyobbodás, az éjszakai izzadás, a fáradtság és a csontfájdalom.

A felfedezések

  1. 1960-ban Peter Nowell és David Hungerford Philadelphiában fedezte fel a CML-es sejtekben a feltűnően rövid kromoszómát.
  2. 1973-ban Janet Rowley kimutatta, hogy ez a 9-es és 22-es kromoszóma darabcseréjéből, transzlokációjából keletkezik.
  3. A transzlokáció során a BCR és az ABL1 gén egymás mellé kerül, és egy fúziós gén keletkezik.
  4. A BCR::ABL1 fehérje egy folyamatosan aktív tirozin-kináz, a betegség „motorja”.
  5. Brian Druker és munkatársai felismerése, hogy ez a fehérje gyógyszerrel gátolható, vezetett el az imatinib kifejlesztéséhez.

A kezelés forradalma

  1. Korábban a kemoterápia és az interferon-alfa csak lassította a betegséget. Az allogén csontvelő-átültetés gyógyíthatott, de nagy kockázattal járt.
  2. 2001 óta az imatinibbel a CML otthon, tablettával kezelhető. A betegek dolgozhatnak, utazhatnak, teljes életet élhetnek.
  3. Míg korábban 3–5 év volt a várható túlélés, ma a kezelt betegek élettartama megközelíti az átlagnépességét.
  4. Az imatinib-rezisztencia oka többnyire a BCR::ABL1 gén egy-egy mutációja. Ezekre fejlesztették ki a dasatinibet, a nilotinibet, a bosutinibet és a ponatinibet.
  5. Minden TKI-nek más a „gyenge pontja”. Rezisztencia esetén mutáció-analízis mutatja meg a következő hatékony gyógyszert.
  6. Az asciminib új helyen, a miristoil-zsebben kötődik, ezért a legtöbb ellenálló mutáció mellett is hatásos. 2025-től Európában első vonalban is javasolt.
  7. Első vonalban ma több TKI is választható. A döntésben a kockázati besorolás, a társbetegségek és a várható mellékhatások a meghatározók.

Követés és jövő

  1. A BCR::ABL1 gén mennyiségi mérése (PCR) a daganatos betegségek egyik legérzékenyebb követési módszere: egymillió sejt között is megtalál egyetlen leukémiás sejtet.
  2. Tartós mély válasz esetén a betegek közel fele orvosi felügyelet mellett tartósan elhagyhatja a gyógyszert. Ez a terápiamentes remisszió (TFR).
  3. Megfelelő tervezéssel ma a CML-es nők és férfiak is vállalhatnak gyermeket.
  4. A kutatások arra keresik a választ, hogyan juthat el minél több beteg a TFR-ig, és hogyan lehet a megmaradó leukémiás őssejteket is felszámolni.
  5. A CML sikertörténete bizonyítja, hogy a betegség biológiájának pontos megértése személyre szabott, célzott kezeléshez vezethet.